Nyugdíj mindenkinek jár. Kinek több, kinek kevesebb, de jár.

Gondolkoztál már valaha azon, hogy az első nyugdíjak mikor, és miből lettek kifizetve?
Bizony! Már akkor is az aktív dolgozóktól vonták el a szükséges összeget.
Képzeld el, mekkora felháborodás lehetett, egy olyan rendszerrel szemben, ahol még senki nem tudhatta biztosra, hogy egyszer valaki róla is gondoskodni fog.
Ez a felosztó-kirovó rendszer.

"A felosztó-kirovó rendszer az éppen aktív dolgozók adójellegű járulékaiból finanszírozza az éppen nyugdíjas korú lakosság nyugdíját. Bár ez a rendszer mentes a gazdasági kockázatoktól, legalábbis ami a befektetések elértéktelenedését illeti, nem elhanyagolható politikai kiszámíthatatlansága: a majdani nyugdíj összegét politikai döntések határozzák meg, az egyén csak minimális mértékben tudja a saját nyugdíját, illetve annak összegét befolyásolni. Nem igényel takarékoskodást, fő hátránya, hogy egy ilyen rendszer erősen ki van téve a demográfiai változásoknak: az öregedő népességben megnő az egy aktív keresőre eső nyugdíjasok száma, ami vagy a járulékok növelését, vagy a nyugdíjak reálértékének csökkentését teszi szükségessé. Napjainkban folyik a felosztó-kirovó rendszerek reformja, melynek keretében pénztári elemek kerülnek beépítésre."

Wikipédia

Érdekel ez a lehetőség?

Több éves szakmai tapasztalattal, és a piacon elérhető legjobb feltételekkel tudjuk megvalósítani a céljaidat!
AKCIÓ!

Van más út?

Persze választhattunk volna máshogy is.
Nézzük mit rejt az internet, máshol hogyan is oldották meg ezt a problémát.

Összesen 4 féle modell van:

1.) a bismarcki felosztó-kirovó rendszer. Azért ez a neve mert amit elvesz a (rendesen adózó) dolgozóktól, azt egyből oda adja a nyugdíjasoknak. Magyarországon az éves nyugdíjköltségekre a bevételekből csak szeptemberig van fedezet, tehát a maradék 4 hónapot máshonnan kell kipótolni.
Ilyen rendszer van egész Európában.

2.)Amerikai típusú nyugdíjmodell, ami az USA-ban és Kanadában honosodott meg.
Ez a rendszer épít leginkább az öngondoskodásra.
Az USA-ban ugyanis fiatalon lehetsz csóró, de öregen nem, mert ha fiatalon szegény vagy akkor nem leszel öreg.

A lényeg az, hogy ha valaki félretesz, gyűjtöget, befektet, akkor ezt az állam támogatja szemmel jól látható módon, plusz adókedvezmények is járnak, ami alapjaiban neveli máshogy a lakosságot.
Ezek után nem meglepő, hogy ott az általános pénzügyi műveltség finoman szólva isfejlettebb mint nálunk(jó példa erre, hogy a Microsoftnál a karácsonyi prémiumot Microsoft részvények képezik, ezért van az, hogy a milliomos titkárnők aránya a Microsoftnál a legnagyobb a világon)

3.)Új-Zélandi nyugdíjmodell. Ez Ausztráliában és Új-Zélandon él- milyen meglepő-, és a lényege, hogy az állam állampolgári jogon biztosítja a létminimumhoz szükséges összeget(de csak azt!), vagyis ha kevesebbet keresel, akkor az állam kipótolja. Ez persze azt is jelenti, hogy ha akár egyetlen pennyvel is többet keresel a létminimumnál, akkor semmit nem kapsz. Arról nem is beszélve, hogy rengeteg pénzébe kerül ez az államnak.

4.) Chilei nyugdíjmodell. Pinera vezette be 1980-ban, és a lényege, hogy Az emberek a bruttó bérük 10% – át félretehetik és eldönthetik, hogy az államnak adják, és nyugdíjas korukban tőle várják a járandóságot, vagy magánalapokba teszik, és a piaci trendekhez igazodva pénzük hozamot termel.

És ennyi!
A világnak csak ezen szegmenseiben létezik egyáltalán olyan dolog, hogy nyugdíj (Chile, Ausztrália, Új-Zéland, USA, Kanada, Európa). A Föld többi részén egyszerűen nem ismerik a fogalmat sem. Kivéve persze, ha hallottak róla valahol…
Ebből az aspektusból még szerencsésnek is érezheted magad!

Molnár András
Molnár András

Pénzügyi szakértő
Hitelezési munkatárs

Miért mi fizetünk a jelenlegi nyugdíjasoknak?
Cimke: